Mikor elindulsz,
Még nem tudod mi vár rád
Hova jutsz és kikkel.
Mely helyekre hogyan jutsz el.
Csak mész,
S majd lesz valahogy.
Persze csak, ha akarod.

Megérkezel egy állomásra,
Hova egyedül indultál.
Itt már többen vannak,
S mint te is, mind arra várnak,
Hogy továbbindulhassanak.
A vonat megindul.
Megy, halad a pályán
Hol lassan,
Hol egész sebesen halad.
Emberek felszállnak időnként,
Megint mások továbbutaznak,
S olyan is van, ki járatot vált.

Az irány mégis ugyanaz,
Az arcok megmaradnak.
Nem mindig beszélnek,
Van, hogy csupán néznek,
Olykor remélnek,
S nem pusztán szomorkodnak.
Ha alagút jön megesik,
Hogy némelyek zokognak,
Mások magukba zárkóznak,
S vannak olyanok is, akik alszanak.

Egy-egy társaságból helyes csapat válhat,
Míg megint mások szétbomlanak.
De mindig mindenütt van rossz nap,
Mikor a dolgok nem klappolnak,
Talán még egymásra is csak vicsorognak,
Senkit se szépnek, se jónak
Nem látnak,
S lehet e napon magukkal is jól elbánnak.
Aztán elalszanak, ha jő az este,
Végre nyugalom szállhat minden elmére.

Másnap újra indul a mókuskerék,
Így tellik el fél, majd egy év.
Aztán egyszer csak lesz egy esemény,
Mely mély, szép s kedves.
S az emberek jókedvűen érkeznek meg.
A nap megy, a vidám forgatag halad.
Egészen addig míg megállnak,
S ki nem tálalnak, ki ezt, ki azt.
A nyomás mindenkin rajta maradt
Egy nemrég történt rendezvény miatt.
A szavak lassan jönnek, de
Csak-csak felszínre törnek.

Végül már-már a poharak kiürülnek,
De valaki mégis mindig újratölti őket.
S van kinek már e pohár keserű nedű.
A határ jelez időnként, hogy hé hahó
Itt vagyok!Hallottok?Nem hallottok?
Meg kéne álljatok!
A jelzések szaporodnak, az idő pörög,
Az idő, mi nem létezik, s amúgy örök.

Mire az egyének lassanként ismét
Útra kelnek, a jelzések még egyre erősödnek.
Az ajtón kiérve az egyének nem vidámak,
Mint jöttükkor voltak,
Hanem inkább csalódottak,
Borúlátóbbak.
Van, aki magányában a következő
Járatán zokogva indul tovább,
Gyomra görcsöt cifráz.

Mi volt ez? Mi történt, s hogyan?
Hova lett a kezdeti jó hangulat?
Mi vitte így el, félre? Normális ez?
Szabad, hogy ilyen megtörténjen?
Hova lettek a határok, s belőle a normák?
Ki s mi engedte, hogy mind lépjük ezt át?
A határ...mi szinte semmivé lett
Hova vezet majd ez?

 

Megosztás a facebookon